Ingatlan

Az szja-törvény értelmében ingatlannak minősül a föld és a földdel alkotórészi kapcsolatban álló minden dolog, kivéve a földingatlan tulajdonosváltozása nélkül értékesített lábon álló (betakarítatlan) termést, terményt (például lábon álló fa). Ingatlan jellemzően a termőföld, a telek, az építmény, az épület. A földdel alkotórészi kapcsolatban álló dolognak az tekinthető, ami nem mozdítható el a földtől anélkül, hogy az állaga sérülést ne szenvedne, így ingatlannak minősül pl. nemcsak a családi ház, hanem egy beton alapra épült tartósan összeszerelt faház is. Ugyanakkor nem tekinthető ingatlannak például a szétszerelhető faház, vagy az öltöző kabin.

Lakás

Az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott, vagy ilyenként feltüntetésre váró építmény, valamint az építési engedély szerint lakóház céljára létesülő építmény, ha készültségi foka a szerkezetkész állapotot (elkészült és ráépített tetőszerkezet) eléri, továbbá az ingatlan-nyilvántartásban tanyaként feltüntetett földrészleten lévő lakóház.

Lakótelek

Lakóteleknek az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényben építési telekként meghatározott földrészletet akkor lehet tekinteni, ha arra a jog szerint lakás építhető. Lakótelekként kell figyelembe venni az ingatlan-nyilvántartásba a lakással együtt bejegyzett földrészletet és azokat a földrészleteket is, amelyeket a lakáshoz vagy a lakóházhoz tartozó földhasználati jog terhel.

Termőföld

Az a földrészlet, amelyet a település külterületén az ingatlan-nyilvántartásban szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét, legelő (gyep), nádas, erdő, fásított terület művelési ágban vagy halastóként tartanak nyilván.

Vagyoni értékű jog

Az szja-törvény értelmében vagyoni értékű jognak minősül a földhasználat, az ingatlanon fennálló haszonélvezet és használat, a telki szolgalom, valamint az ingatlan bérleti joga. Miután a felsorolás taxatív, ezért nem lehet kiterjeszteni az általánosságban értelmezett vagyoni értékű jogokra, mint például az orvosi praxisjogra, az üdülőhasználati jogra, a nem ingatlanhoz kapcsolódó használati jogra (például gépkocsi használati jogra) vagy a szerzői jogra.

Egyszerűsített határozat

A kérelemnek helyt adó határozat a tulajdoni lap másolatával is közölhető. Ez az egyszerűsített határozat, ami tulajdoni lap másolatként nem használható. Tartalma: az érintett tulajdoni lap kiegészítve egy meghatározott szövegű záradékkal, valamint a kiadói utasításban felsorolt címzettekkel, vagy indoklást nem tartalmazó, alakszerű határozat formátum.

Előzetes nyilvántartás

Azok a földmérési munkarészek, melyek a földmérési vizsgálat során földmérési szempontból megfelelőnek, és az ingatlan-nyilvántartással egyezőnek bizonyultak, záradékolás után előzetes nyilvántartásba kerülnek.

Érkeztetés

A földhivatalhoz postai úton, telefaxon vagy kézben benyújtva érkező iratok manuális átvétele, és erről a kézben behozott beadványok esetén elismervény átadása, az iratokon az érkeztetés és átvétel dátumának rögzítése (bélyegzővel), és a beadványok vonalkóddal történő ellátása.

Fekvés

A település közigazgatási egységein belül a belterület és külterület (korábban zártkert is) megkülönböztetésére szolgáló fogalom.

Forgalomba adás

Az elkészült és államilag átvett térképek ingatlan-nyilvántartásban való érvényesítése a földhivatalok által történik. Ennek megtörténtét követően az ingatlan-nyilvántartás részét képező alaptérkép - az ingatlan-nyilvántartási térkép - a tulajdoni lap adataival teljes mértékben megegyezik.

Földhivatali bejegyzés

Ingatlan-nyilvántartási változás átvezetése. A jogok és tények keletkezését, módosulását, megszüntetését a földhivatal bejegyzi az ingatlan-nyilvántartásba, az adatváltozást átvezeti.

Földkönyv

A földkönyv az ingatlanok nyilvántartási szempontból lényeges adatait (csak a tulajdoni lap I. részén szereplő leíró adatok) tartalmazza a település egészére vagy annak egy részletére, illetőleg egyes ingatlanokra vonatkozóan.

Helyrajzi szám

A földrészletek, önálló ingatlanok azonosítására szolgáló szám. Településen belül egyedi.

Ideiglenes helyrajzi szám

A nem záradékolt vázrajzon szereplő ideiglenes helyrajzi szám, amelyet a földmérő határoz meg azonosítás céljából. Az ideiglenes helyrajzi szám az eredeti helyrajzi számból és egy sorszámból áll.

Ingatlan-nyilvántartás

Az ingatlan-nyilvántartás közhitelesen településenként tartalmazza az ország valamennyi ingatlanának adatait (település neve, ingatlan fekvése, hrsz., művelési ág, tulajdonos stb.) , az ingatlanhoz kapcsolódó jogokat és tényeket. Az ingatlan-nyilvántartás részei a tulajdoni lap, az ingatlan-nyilvántartási térkép, az okirattár.

Ingatlan-nyilvántartás alapelvei

1. A közhitelesség elve: Az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett adatok, tények, jogok hitelesnek tekintendők.
2. A nyilvánosság elve: az ingatlan-nyilvántartás adatait bárki megtekintheti.
3. A bejegyzés elve: egyes jogok az ingatlan-nyilvántartásban a tulajdoni lapra történő bejegyzéssel keletkeznek. Pl. a tulajdonjog a bejegyzéssel keletkezik.
4. Kérelemhez kötöttség elve: a jogok és jogilag jelentős tények bejegyzésére irányuló eljárás az ügyfél kérelmére vagy hatósági megkeresésre indul.
5. A rangsor elve: Az ingatlan-nyilvántartásban a bejegyzések sorrendjét az az időpont határozza meg, amikor a kérelmező beadványát benyújtotta. A beadványok beérkezési sorrendjét be kell tartani.
6. Az okirati elv: az ingatlan-nyilvántartás adatait csak érvényes és bejegyzésre alkalmas okirat alapján lehet megváltoztatni.
7. A teljesség elve: az ingatlan-nyilvántartás az ország területén lévő valamennyi ingatlant nyilvántartja.
8. A kötelező használat elve: az ingatlanokkal kapcsolatos eljárásokban az ingatlan-nyilvántartás adatait kell felhasználni.

Ingatlan-nyilvántartási térkép

Az egységes ingatlan-nyilvántartás része. Az ingatlan-nyilvántartás céljára meghatározott állami földmérési alaptérkép nyilvántartási példánya. Tartalmazza: település neve, térképszelvény száma, település közigazgatási határvonala, belterület és külterület határvonala, földrészlet határvonala és helyrajzi száma, épület, alrészlet stb.

Önálló ingatlan

Az önálló ingatlannak a nyilvántartásban önálló, saját helyrajzi száma van. Két alapvető fajtája a földrészlet és az egyéb önálló ingatlan. Földrészlet a beépítetlen és a beépített terület, ha egyezik a föld és a rajta álló épület tulajdonosa. Egyéb önálló ingatlan az, ha az építmény (önálló tulajdonú épület, közterületről nyíló pince, társasházi öröklakások, garázsok, üzletek, szövetkezeti lakások, garázsok, üzletek) más tulajdonában van, mint a földrészlet, amelyen áll.

Rendezési terv

Meghatározza a település szerkezetét, terület-felhasználását, az épületek, építmények és az infrastruktúra térbeli rendszerét, figyelembe véve a helyi társadalmi, természeti, gazdasági és műszaki adottságokat.

Részleges tulajdoni lap másolat

A tulajdoni lap másolat csak a kívánt bejegyzéseket tartalmazza.

Széljegy

A földhivatali beadvány iktatószámát a benyújtás napján, a tulajdoni lapon fel kell jegyezni (széljegy), és ennek megtörténtét a beadványra rá kell vezetni. A széljegy röviden utal a beadvány tartalmára, és egyúttal tanúsítja az ingatlan-nyilvántartási eljárás megindítását. A kérelem elutasítása, illetve a változás bejegyzése esetén a széljegy törlésre kerül.

Szemle tulajdoni lap másolat

A tulajdoni lap másolat csak a fennálló bejegyzéseket tartalmazza.

Társasház tulajdoni lap

Tulajdoni törzslapból és tulajdoni különlapból áll. A kettő együtt minősül tulajdoni lapnak. A törzslapon a közös tulajdonban lévő épületrészeket és helyiségeket tartják nyilván (a földrészlettel együtt), míg a különlapok az önálló tulajdoni egységeket képező lakásokat és helyiségeket, a közös tulajdonból hozzájuk tartozó tulajdoni hányaddal együtt.

Teljes tulajdoni lap másolat

A tulajdoni lap másolat valamennyi bejegyzését - fennállót és töröltet - tartalmazza.

Törzskönyv

A földek településen belüli fekvése szerinti csoportosításban tartalmazza a földrészletek művelési ágak szerinti, azon belül minőségi osztályonként összesített területét és kataszteri tiszta jövedelmét tartalmazza.

Tulajdoni lap

Az egységes ingatlan-nyilvántartás része. Tartalmazza az adott ingatlanra vonatkozó számszerű adatokat, a tulajdonosi, kezelői, használói jogokat, az egyéb bejegyezhető jogokat és tényeket. Három részből áll:

I. Az ingatlan elhelyezkedését és számszerű adatait rögzíti (cím, fekvés, rendeltetés, helyrajzi szám, terület stb.)

II. Az ingatlanra vonatkozó alapvető jogot a tulajdonos, kezelő, használó nevét, címét, tulajdonos esetében a tulajdoni hányadát, tulajdonszerzés módját tartalmazza.

III. Az egyéb jogokat és jogilag jelentős tényeket tartalmazza. Ezek az ingatlanra vonatkozó terhek, korlátozások (pl. jelzálogjog, telki szolgalom, haszonélvezet stb.) vagy a jogosult jogainak korlátozása (pl. elidegenítési és terhelési tilalom, vételi jog stb.)

források:
foldhivatal.hu
NAV